Egy igazi hercegnek az a dolga, hogy az egekbe emeljen, felvidítson, a szó jó értelmében bálványozzon, mindenre képes legyen érted, érted éljen és te érte! Ez egy igazi herceg dolga.

Ezzel szemben ott van a te drága barátnőd és az ő „hercege”!

Már 15 éve a hercege és nem hogy az egekbe nem emeli, de lehúzza a saját nyomorúságos szintjére, nem felvidítja csak bántja és megalázza, a kisujját sem mozdítaná érte, sőt csak kihasználja. Nem érte él és még csak emberszámba sem veszi néha! Ő mégsem képes szabadulni tőle...

Eljön az a pont, amikor szembesülsz vele, hogy bizony nem a te herceged a legrosszabb a fajtájából... Sőt, barátnőd hercege mellett a tiéd egy igazi angyalnak számít!

Miért nem tudunk szabadulni életünk romba döntőjétől?! Miért ragaszkodunk hozzá foggal-körömmel?!

Miért vonzódunk az olyan hercegekhez, akik nem érdemesek figyelmünkre?!

Úgy gondolom nem csak a pasi hibája ha megaláz, kihasznál, hazudik. A miénk is, mert hülye az a nő, aki ezt hosszú távon hagyja. De ezzel szemben ott van az a tény, hogy ha szerelmesek vagyunk nem látjuk hercegünk hibáit, nem látjuk, hogy ez nem az a tündérmese amire vágytunk... Vagy mi van olyankor, mikor pontosan tudjuk, látjuk és mégsem teszünk ellene?!

Azt hiszem mind pontosan tudjuk milyen egy olyan herceghez ragaszkodni, aki még figyelmünkre sem lenne méltó, mégis őt akarjuk. Mindegyikünk életében volt már ilyen mérgező kapcsolat... Van akinek több is kijutott...

De mikor barátnőd felad érte munkát, elmar maga mellől barátokat, mert nem lát mást csak őt, dühbe gurulsz! Dühös vagy, hisz 15 éve megy köztük ez a mérgező viszony! Mert ez nem kapcsolat, hanem viszony! Hiába próbálod évek óta felnyitni barátnőd szemét, lepereg róla minden. Egy idő után belefáradsz.

Az ő élete, az ő hercege, az ő döntése... Csak neked kell elnézni, ahogy tönkre teszi az életét...