A Kallódó herceg


Nem Párizst kéred...

„Tudod mi az, ami már nincs nekem?Az idő.Az a fajta felesleges és haszontalan idő fogyott el, amit eddig arra pazaroltam, hogy meglépd azt a bizonyos lépést. Megtanultam, régen rossz, ha valaki időt kér, ha várni kell arra, hogy tudja, én kellek-e neki. Nem akarom, hogy valaki…

Tovább olvasom

Néha előbújik a nap?!

„Mikor a lelkem megtelik fájdalommal, akkor is mosolygok, mert így ezt a mosolyt látom visszatükröződni a körülöttem levő emberek arcán, s hamarosan már a lelkem is jobb kedvre derül.” Bármilyen hihetetlen, de a fenti gondolatok igazak! Valóban működnek! Tombolhat akármilyen…

Tovább olvasom

Egy újabb hétvége amikor megszakad a szív

„Amikor két ember együtt növekszik, sokszor keletkeznek köztük szakadékok, mert nem tudnak lépést tartani egymással; mindenkinek megvan a maga haladási sebessége, a maga egyéni fejlődési üteme. De ha szeretsz, tudsz várni egy kicsit, amíg a másik beér, és akkor kéz a kézben…

Tovább olvasom

Merjünk nagyot álmodni

„Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől, mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.” A jó értelemben vett megszállottság néha jól jön, és elég érdekes dolgokat sodor az utadba! Igaz, hogy amire sokat gondolsz, vagy ami gyakran…

Tovább olvasom